Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VITÉZ melléknév és főnév
  • I. melléknév -ül, -ebb [e]
  • 1. Olyan <katona, harcos>, aki bátran és lovagiasan viselkedik. Vitéz bajnok, katona. □ Azért ne bánkódjál én jó vitéz társam … (Balassi Bálint) Így győztek rohammal az osztrák seregen | Vitéz honvédeink Bicskén, Isaszegen. (Sárosy Gyula) || a. (választékos) Ilyen személlyel kapcsolatos <dolog>, rá jellemző <magatartás>. Vitéz halál, tett; vitézül ellenáll, harcol. □ Újul hát, Farkasics, az te vitéz neved. (Zrínyi Miklós) Most, barátom, küzdjünk, hadd legyen Győzedelmünk vagy vitéz halálunk! (Petőfi Sándor) Rongyos hadak, roppant hadak Seregelnek vígan, vitézül. (Ady Endre)
  • 2. (régies) <A feljebbvalók állandó jelzője a katonaságnál>. Vitéz kapitány uram! □ Jelentem, vitéz kapitány uram, berukkolok a regementhez. (Vas Gereben) Pardon, gratia a szegény delinquensnek [= vétkesnek], vitéz … kapitány uram! (Jókai Mór)
  • 3. (népies, régies) <Közkatonák jelzője megszólításban, címben>. Mondja csak, vitéz úr … Adj helyet a vitéz úrnak. □ S vitéz Háry János isten-igazában, | Elveté a sulykot ő bátorságában. (Garay János)
  • 4. (1945 előtt) <A vezetéknév elé tett címként, amelyet a Horthy-korszak idején viselhettek, akiket vitézzé (II. 3) avattak.> Vitéz Nagy János.
  • 5. (népies v. választékos) Olyan <személy>, aki feladatát, hivatását bátran, következetesen, állhatatosan teljesíti. □ Jó, hű csatárok szégyenkezve halnak, | Vitéz kis úr, Gyulai Pál úr, | Azt üzeni, hogy nincs vége a dalnak. (Ady Endre) || a. Ilyen személyre jellemző <magatartás>. □ [Az öreg Kúnné] Tíz gyermeket hozott világra Küzdésre, búra, de vitézül. (Ady Endre) És vergődtem, vitézül, Hiénák, sakálok között. (Tóth Árpád)
  • II. főnév -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. Vitéz (I. 1) személy. Híres vitéz volt. □ Nagy, derék vitéz kend, vitéz Háry János. (Garay János) || a. (gúnyos) Nagy vitéz!: hősködő, csak sokkal gyengébb ellenféllel szemben bátor ember. No, nagy vitéz vagy, mondhatom! Könnyű nagy vitéznek lenni kisgyerekkel szemben.
  • 2. (katonaság, régies) Katona (1). □ Vitézek! mi lehet E széles föld felett Szebb dolog a végeknél? (Balassi Bálint) Szép magyar leventék, aranyos vitézek! | Jaj be keservesen, jaj be búsan nézlek. (Arany János) || a. (régies) Lovag, bajnok, dalia. → Aranysarkantyús vitéz; keresztes vitéz; a szentsír vitéze. □ Ó forgó szerencse …! | Miért ragadád el ez vitézt hertelen [= hirtelen]? (Zrínyi Miklós) Bor vitéz kap jó lovára. (Arany János)
  • 3. (1945 előtt) Az, vagy annak az elsőszülött fiúgyermeke, akit az első világháborúban tanúsított magatartásáért a Horthy-korszakban ünnepélyes avatással felvettek az ellenforradalmi, reakciós szellemű vitézi rend szervezetébe, feljogosítottak a "vitéz" cím viselésére, s némelykor kisebb földbirtokkal is megajándékoztak. Vitézzé avat vkit; vitézek országos szervezete.
  • Szóösszetétel(ek): 1. vitézavatás; 2. gyászvitéz; közvitéz; szegényvitéz.