Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VISSZAVÁGYIK ige, (régies) visszavágy
  • 1. tárgyatlan (kissé választékos) Vágyik, sóvárog (arra), hogy ismét ott lehessen, ahol előzőleg v. régebben volt; visszakívánkozik vhova v. vmely régebbi állapotba. A gyermek visszavágyik szüleihez. Nem szeretem a városi életet, visszavágyom vidékre. □ Hova szívem, lelkem, Mindig, mindenhonnan vissza-visszavágyott, Ujra láttam végre születésem földét, | A szép Kis-Kunságot! (Petőfi Sándor) Ott éltem át ifjuságom, Jól tudod, hogy visszavágyom. (Ady Endre)
  • 2. tárgyas (ritka, irodalmi nyelvben) Visszakíván vmit, vmely elmúlt dolognak megismétlődését, újból valóra válását kívánja. Visszavágyja az ifjúságot, a múltat, a boldog napokat. □ Visszavágyom élni véled, Mi örökre elveszett. (Gyulai Pál) Otthontalan bolyongok, hazavágyván | és sírva vágyom vissza, ami volt már. (Kosztolányi Dezső)
  • visszavágyás; visszavágyó.