VISSZATÉRÍTÉS főnév
Általában a visszatérít igével kifejezett cselekvés, eljárás, ill. ennek eredménye; az a cselekvés, hogy vmit visszatérítenek.
- 1. (ritka) Vkinek, vminek az ellenkező v. a helyes irányba való térítése. A felbomló, menekülő sereg visszatérítése.
- 2. (átvitt értelemben, kissé választékos) <Vhonnan elpártolt v. kilépett> személynek, csoportnak rábírása, rávétele arra, hogy újra az elhagyott közösséghez csatlakozzék. A családnak a katolicizmushoz való visszatérítése a XVII. században.
- 3. (választékos) Vmely értéknek, (pénz)összegnek visszafizetése, pótlása. A kár, a költségek, az elköltött összeg visszatérítése.
- 4. (hivatalos) Az a pénzösszeg, amelyet bizonyos határidő előtt való fizetés, szolgáltatás esetén, bizonyos összegű vásárlás után v. más feltétellel a befizetőnek, beszolgáltatónak v. a vevőnek visszafizetnek. Visszatérítés illet meg vkit; kifizetik a visszatérítést vkinek.
- visszatérítési.