VISSZAUTASÍTÁS főnév
Általában a visszautasít igével kifejezett cselekvés, eljárás, megnyilatkozás, ill. az a cselekvés, hogy vkit, vmit visszautasítanak.
- 1. (ritka) Vkinek előző helyére v. olyan személyhez való utasítása, visszaküldése, akinél már volt.
- 2. Vkinek elküldése, elutasítása, nem fogadása. Burkolt, határozott, megalázó, merev, néma, udvarias, udvariatlan visszautasítás. A visszautasítás igen bántotta. Visszautasításban részesült.
- 3. Vmely fölajánlott, (föl)kínált dolognak el nem fogadása, elutasítása, elhárítása, vmi elől való kitérés. Makacs, merev, udvarias, udvariatlan visszautasítás; az ajándék, az ajánlat, az egyezség, a feltétel(ek), a javaslat, a jelentkezés a (vmely tisztségre való) jelölés, a jutalom, a kínálás, a meghívás, az örökség, a pénz, a segítség visszautasítása. Javaslata visszautasításra talált. □ Az ajánlat becsületes
Elfogadása örök béke, visszautasítása örök harc. (Jókai Mór) Láng lepte az arcát
, amint a visszautasítás szégyenére gondolt. (Móricz Zsigmond) || a. Vmely dolog teljesítésének megtagadása. A kérelem, a kérés, a parancs visszautasítása.
- 4. (sajtónyelvi) Vmi ellen való tiltakozás. Vki szavainak visszautasítása; a vád visszautasítása. A káros elméletek kellő visszautasításban részesültek. A vádaskodó állítás éles visszautasításra talált. || a. (régies v. sajtónyelvi) Vmely ellenséges, ártó cselekmény elhárítása, kivédése, visszaverése. A támadás fegyveres visszautasítása. □ Négy lovas jár kivont karddal a kerítésen kívül, minden belső lázadás vagy külső támadás erélyes visszautasítására. (Jókai Mór)
- visszautasítási.