Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VISSZAMOND tárgyas ige
  • 1. (ritka) <Másnak egy v. több szavát> azonnal újra elmondja, megismétli. Visszamondja a parancsot. A visszhang visszamondja a verssort. □ A visszhang a "Szitnya" hegyéről kétszer visszamondta: "senkit". (Mikszáth Kálmán) || a. (régies) Vkinek hasonló módon válaszolva, viszonzásképp ismétel, mond vmit; viszonoz. □ A gazda a köszöntő szót visszamondja. (Vas Gereben) A tanító … nem merte visszamondani a kollega szót. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (kissé bizalmas, rosszalló) <Bizalmas közlést> elmond, továbbmond annak, akit érint. Mondok valamit, de vissza ne mondd neki! Mindent visszamondott.
  • 3. (kissé bizalmas) <Megállapodást, vmire vonatkozó ígéretet> visszavon, lemond; visszaszív (2). Az ebédre szóló meghívást visszamondta; a rendelést visszamondta. □ Amit … egyszer kimondottak, későbben visszamondani szégyenlették. (Kölcsey Ferenc) Meghívásaimat nem mondtam vissza. (Jókai Mór)
  • visszamondás; visszamondható; visszamondó; visszamondott.