Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (választékos) A megszokott helyzettel, hangulattal, állapottal ellentétes, vele szemben álló; fonák. Visszás állapot, körülmények. □ A tábornagy igen kényelmetlenül kezdte magát érezni e visszás, komikus helyzetben. (Mikszáth Kálmán) Tompán tünődöm. Csend a tájon | Minden oly furcsa, torz és visszás, Idegen a tavaszi tisztás. (Tóth Árpád) || a. (ritka) Szokatlan, a megszokottól eltérő <megnyilatkozás>. Olyan visszásan beszél. □ De amit férjéről mondtak A szó oly viszásan tetszik (Arany János) || b. (ritka) Visszatetsző, visszataszító, kellemetlenül bántó <jelenség>. Kínos, visszás dadogás. □ Semmi oly visszás nincs, mint az akadozó színész. (Vörösmarty Mihály) Veszett láng villog a szemében S visszás hang kél a húr alól. (Juhász Gyula)
2. (ritka) Az igazságnak meg nem felelő, helytelen, téves, lehetetlen. □ Homály fekszik némelyeknek írásain. Visszás, a nyelv és értelem szent törvényeivel ellenkező faragás volt sokaknak szüleménye. (Kármán József) Porond jelenti a folyamokban képződött föveny- és kavicsszigetet; de például már a Margitszigetre visszás volna azt mondani, hogy az porond. (Arany János) A visszás feleletek mutatták kedélye nyomottságát. (Mikszáth Kálmán)
3. (ritka, irodalmi nyelvben) Tükörképként látható, visszatükrözött. □ S amint az óra, csengve, bongva, Ki vékonyan üt, ki vastagon, S ő néz a visszás csillagokba: Kél egy-egy árnyék a habon. (Arany János) A tenger tükre fodrot kapott, eltűnt róla a sok tarka szín, a fehér felhők visszás képe. (Jókai Mór)
4. (ritka, régies) Egymással ellenkezve vetélkedő; hadakozó. □ Ankerschmidt a bámulat, meglepetés, öröm és bosszúság visszásan váltakozó érzelmei között olvasá azt az írást. (Jókai Mór)
5. (ritka, régies) Visszásan: háttal, nem szembe(n). □ A két testvér feje egymásnak visszásan van fordulva. (Jókai Mór)