VISSZAKOZIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -zék (-zon), (kissé
népies) viszakozik
- 1. (katonaság) <Vezényszóra végrehajtott mozdulat után közvetlenül adott újabb vezényszóra> a korábbi (test)helyzetbe tér vissza. Vigyázzállásból pihenjbe visszakoztak. || a. (katonaság) Visszakozz!: <vezényszóként:> az előbbi vezényszó érvénytelen, térj vissza a korábbi (test)helyzetbe!
- 2. <Cselekedete v. beszéde folyamán> egy pontig eljutva, meggondolja magát, és meghátrál, v. nem folytatja megkezdett cselekvését. Felelőtlenül ígérget, azután visszakozik. Úgy volt, hogy megkéri a lány kezét, de az utolsó percben visszakozott.
- visszakozó; visszakozott; visszakoztat.