Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VISSZAHÖKKEN [e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë]
  • 1. <Személy, állat> ijedten, megdöbbenve v. erős meglepetésében megáll, és kissé hátrál. Visszahökken az eléje táruló látványtól. □ A tündérek visszahökkenve megálltak. (Vörösmarty Mihály) Ahol a lovad megbotlik vagy visszahökken a hídon, ott bizonyosan valami baj van. (Mikszáth Kálmán) Megismeri Klárát, visszahökken. (Herczeg Ferenc)
  • 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Meglepetésében, riadalmában v. félelmében> nem meri előbbi cselekvését folytatni, v. nem mer vmihez hozzákezdeni; (kissé) visszariad vmitől. □ Odasimult hízelgőleg a lányhoz, de amint annak szemeibe tekinte …, visszahökkent. (Jókai Mór)
  • 3. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Erősen meglepődik, megdöbben, megijed. □ [A párbajsegédeim] a pisztolyt sürgették … képzelheted, hogy visszahökkent erre az ellenfelem. (Petőfi Sándor) visszahökkenés; visszahökkenő; visszahökkent. melléknév.