Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Személy> oda jár, ahol régebben huzamosabb ideig tartózkodott, v. ahol régebben lakott. Visszajár régi iskolájába. Időnként Pestről is visszajár a falujába. □ A huszár összekarmolt képpel kezdett a kastélyból visszajárni. (Mikszáth Kálmán) || a. <Babonás hiedelem szerint a halott ember lelke> élő ember előtt többször megjelenik; kísért. Azt beszélték, hogy a lelke még egyre visszajár. □ Én egy szellemnek vagyok martaléka, Mely meg-meglátogatni nem feled Talán örökké vissza-visszajár. (Petőfi Sándor) "Pörge Dani egy varjút lőtt | S Rebi néni leesett!" | Rebi lelke nem vón kár: De, mint varju, visszajár. (Arany János)
2. Visszajár vmi v. vmiből (vmi, vkinek): a fizetendő összegnél nagyobb értékű pénzből a különbözet a (be)fizetőt illeti meg. A tíz forintból még visszajár neki kettő. Ebből már nem jár vissza. □ Ami még visszajár, azt hozza el kegyelmed a város pénztárába. (Mikszáth Kálmán)