Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyas <Vkit, vkinek a szemét túlságosan erős fény, ill. erős fényt sugárzó v. visszaverő test> a látásban bántóan zavarja, akadályozza, alig elviselhetően kápráztatja. A tűző napfény vakítja a szemét. Nagyon erős a villanylámpa, vakította a szemét. || a. (tárgy nélkül) Olyan tulajdonságú, hogy kápráztatja a szemet, az embert. Vakít ez a nagy fény. Hogy vakít ez a hó! □ Már nem vakít ragyogva többet | a sápadt Alt-Wien-porcelán. (Kosztolányi Dezső) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben) □ Hát ez a szabadság napja, Mely úgy éget és vakit? (Arany János) || c. tárgyas (tárgy nélkül is) (túlzó) Erős fényt, ragyogó fehérséget áraszt. Karja, keble csak úgy vakít. □ A hölgyek fehér meztelen vállai vakítottak a frakkok fekete hátai közt. (Babits Mihály)
2. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Megtéveszt, ámít; vkinek a szellemi tisztánlátását zavarja. Ígéreteivel csak vakította a népet. □ A babona Bárgyút vakít csak. (Madách Imre)