Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VISSZAFELEL ige
  • 1. tárgyatlan (népies) Válaszol, felel vkinek a szavaira, ill. vmely jelre, felhívásra. Mindjárt visszafelel; visszafelel a kérdésre; visszafelel az elhangzott szavakra; bosszúsan, haragosan, szelíden, tréfásan felel vissza. □ S visszafelelt érző, s fájdalmas szíve hevéből. (Vörösmarty Mihály) Az öreg mogorván felel vissza … (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyatlan (népies) Visszafelel vkinek vmire: vmely megjegyzést, csúfolódást, évődést, zavarba ejtő kérdést nem hagy válasz nélkül, nem marad adós a válasszal; jól megfelel. Visszafelelt neki. Mindenkinek vissza tud felelni. □ Pajkosan Leila visszafelel erre … (Gyulai Pál) || b. tárgyas (népies) Válaszolva, felelve mond vmit. Kérdésére azt felelte vissza, hogy … □ Mire visszafelelte az uram: "Az ám, ha bolhával lehetne érte fizetni". (Mikszáth Kálmán)
  • 2. tárgyatlan (népies) (Váratlanul) kellemetlen v. tiszteletlen választ ad; felesel(ésbe kezd). Minden szóra visszafelel. Nyugodt ember az elhangzó szóra nem mindig felel vissza. □ Az öreg nem azért szokott valamit megmondani, hogy arra visszafeleljenek. (Vas Gereben) || a. tárgyatlan (ritka) <Parancsnak> ellentmond, ellenszegül. □ Nem tehetém … Parancsolatuknak hogy visszafeleljek. (Arany János)
  • 3. tárgyatlan (átvitt értelemben, régies) <A rímben egyik hang(csoport)nak egy másik hang(csoport)> megfelel mint vele rímelő. □ [A rímben] a rövid [magánhangzó] nemcsak úgy lesz felemássá, ha párja ékezett, például, ha a-nak á felel vissza. (Arany János)
  • visszafelelés; visszafelelget; visszafelelő; visszafelelt.