Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VISSZADÖBBENT [e] tárgyas ige -ett, -sen, -eni [ë, ë, e] (választékos) Általában eszközli, okozza, hogy vki visszadöbbenjen (1–3) vmitől.
  • 1. <Hirtelen szokatlan, félelmes látvány, hang> megrémít, és útjában, szándékában megállít vkit. Visszadöbbenti a borzalmas látvány. Visszadöbbentette az éktelen ordítás. □ A várfalakról felhangzó örömriadal [= örömrivalgás] visszadöbbenté egy percre az ostromlókat. (Jókai Mór)
  • 2. <Vmely helyzet, körülmény megfontolása, vmely gondolat> megriaszt, és szándékától eltérít vkit. Egy hirtelen gondolat visszadöbbenti. A feladat roppant nehézsége visszadöbbentette. □ Ha valaha nyelvünknek … meg kellene zavarodnia, nem volna nálánál ügyetlenebb a föld kerekségén. Ez a gondolat visszadöbbentheti a gáncsolódót. (Vörösmarty Mihály) A tárgy mérhetetlen gazdagsága az, mely visszadöbbent. (Jókai Mór)
  • visszadöbbentés; visszadöbbentett; visszadöbbentő.