Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VISZONZÁS főnév -t, (-ok), -a
  • 1. Általában a viszonoz igével kifejezett cselekvés, tevékenység, megnyilvánulás, ill. az a cselekvés, hogy vmit viszonoznak (vmivel). A viszonzás kötelezettsége; vki érzelmeinek a viszonzása; a jótett(ek)nek hálával való viszonzása; a köszönés, a látogatás viszonzása; a szívesség viszonzása; viszonzásképpen, viszonzásul: vmely szívesség, szolgálat fejében. Viszonzással tartozik vmiért vkinek. Szerelme viszonzás nélkül maradt. □ Minő szégyen fiatal leánynak … viszonzás nélkül szeretni. (Gyulai Pál) Én az apám s anyám … lendületét akartam belevinni a házasságba, s … nem kaptam harmónikus viszonzást. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (elavult) Válasz, felelet. □ Ha megszidom, szerelme a viszonzás. (Arany János–Shakespeare-fordítás) A remek beszédre … Teleki László fog viszonzást mondani. (Jókai Mór) Voltak esetek, midőn neki is kellett csípős viszonzásokat elszenvednie. (Vajda János)