VISSZAKÉZ főnév (
népies)
<Csak ilyen határozóragos alakokban:>
Visszakézből, visszakézről, visszakézzel: kifordított kézzel, ill. oldalra v. hátrafelé irányuló kézmozdulattal.
Visszakézből pofon vág vkit; visszakézzel tölt az üvegből. □ Hogy elnémítsa gyalázkodó ajkait,
visszakézből elég keményen szájon verte. (Kosztolányi Dezső) Az a szál nád nem visszakézzel van vágva, hanem
egyenesen a bütyök alatt. (Móricz Zsigmond)