VISZKETÉS [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
A viszket igével kifejezett folyamat, jelenség, az a tény, hogy vmi viszket; a bőrön v. nyálkahártyán jelentkező bizsergő, csiklandozó érzés, amely dörzsölésre, vakaródzásra ingerel.
A (fej)bőr, a hát, a szem, a talp, a tenyér viszketése. A bolhacsípés erős viszketést okoz. Állandó, kellemetlen viszketést érzett.
- Szóösszetétel(ek): viszketéscsillapító.
- viszketéses.