VISELTES [e-e] melléknév -en, -ebb [e, e]
Olyan <ruha(darab)>, amelyen már meglátszik, hogy hosszabb idő óta viselik, hordják; kissé nyűtt, kopottas.
Foltozgatja viseltes fehérneműjét, holmiját. Kabátja már kissé viseltes. Nyakában viseltes nyakkendő. □ Hétköznapi ruhája hevert az asztalon: a fehérpettyes kendő
a skófiummal kivarrt, viseltes sárga ködmön. (Mikszáth Kálmán) Viseltes, egyetlen fekete ruhámmal
bennfentes személy lettem. (Kaffka Margit)