Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

VISELŐS [e] melléknév -en [e]
  • 1. (népies, bizalmas) Másállapotban levő, terhes <nő>. Viselős asszony; a felesége viselős. □ Anyám velem volt viselős, midőn férjét … nyárson sütötték meg. (Kemény Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) □ Ezen dalnak szent Viselőse, | Új érzések bolondos hőse: Megállok. (Ady Endre)
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) (Vmivel) viselős: olyan <dolog>, amely(b)en sok van vmiből; vmivel nagyon (meg)telt. Az a kor sok súlyos problémával volt viselős. □ A rég múlt századnak tölgyei állnak … Illattal viselős ibolyák nyilnak ki töveiknél. (Vörösmarty Mihály)
  • viselősség.