VILLOGÁS főnév -t, -a (csak egyes számban)
A villog igével kifejezett folyamat.
Megszűnik vminek a villogása. || a. Az a fény, fényjelenség, amelyet vmely villogó tárgy kelt.
Szeme villogása. Messziről látszott a kaszák villogása. □ Édesanyám
leült egy kis székre és harisnyát kötött
, s én
hozzá menekültem, s néztem a kötőtűk villogását. (Móricz Zsigmond)