VISKÓ főnév -t, -ja
(néha
rosszalló v.
gúnyos) Nyomorúságos, szűk, rendsz. elhanyagolt, alacsony lakóház.
Düledező, egyszerű, nádfedeles, rongyos viskó; sárból, rőzséből tapasztott viskó. □ Reszketve zörgetett a viskó alacsony ajtaján. (Jókai Mór) Semmi különbség a felvég és alvég között; ugyanolyan szalmafedeles viskók itt is, kémény és tűzfal nélkül. (Mikszáth Kálmán) Az Árok utcában csupa földbe süppedt viskó van, egyik olyan, mint a másik. (Kosztolányi Dezső) || a. (
bizalmas,
tréfás) Szerény lakóház.
Van egy kis viskója Leányfalun.