VIRÁGZÁS főnév -t, -a (csak egyes számban)
Általában a virágzik igével kifejezett folyamat, állapot; az a tény, hogy vmi (vki) virágzik.
- 1. A növény(zet) fejlődésének az a szakasza, amikor virágot (1) hajt, fejleszt. Korai, kései, tavaszi virágzás; második v. másodszori virágzás; a cseresznyefa, a galagonya, a (vad)rózsa, a szegfű virágzása; a gyümölcsfák virágzásának ideje. A kert most van (teljes) virágzásban. □ A hársfák is virágzásra tarkultak már. (Gárdonyi Géza)
- 2. (átvitt értelemben, választékos) Vkiben rejtőző testi és szellemi erők, képességek, előnyös tulajdonságok teljes gazdagságukban, nagyszerűségükben, pompájukban való kibontakozásának, kifejlődésének folyamata, korszaka, állapota. Vmely író tehetségének virágzása. Ez a leány most van virágzásában. □ Örök virágzás sorsa már az enyém. (Ady Endre) || a. (átvitt értelemben, választékos) Vmely történelmi, társadalmi alakulat, intézmény v. jelenség olyan állapota, fejlődésének az a szakasza, amelyre a teljes kibontakozás, a nagyfokú és huzamos fellendülés jellemző. Meglepő, pompás virágzás; hirtelen, váratlan virágzás; az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság virágzása; az irodalom, a művészet(ek), a tudomány(ok) virágzása; az ország virágzása; a görög városállamok virágzása; a virágzás magas fokára jut vmi. Virágzásnak indult a gazdaság. A folyóirat hamar elérte virágzását. □ Az igazgatót illeti a birtoklati jog
, mert ha arrul nem lenne
biztosítva, hogy fáradságának gyümölcsét közvetve az intézet virágzása által élvezheti, nem fejtene ki
szorgalmat. (Táncsics Mihály) Én csak 1927-ben jöttem a városhoz. Akkor már a második virágzását élte a Sertéstenyésztő. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): másodvirágzás.
- virágzási; virágzásos; virágzású.