VILÁGRÉSZ főnév
A Föld szárazföldjeinek a többitől (természetes határokkal) elkülönülő nagy területi egysége; kontinens.
Egzotikus világrész; (
régies)
a két világrész: Európa és Amerika;
vmely világrész lakói, területe; ismeretlen, távoli, új világrészek fölfedezése; világrészekben gondolkozik, számol: az egész világ viszonyait tekintetbe, számításba veszi:
A világrészek: Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália és a Déli-sark (Antarktisz). Egy más(ik) világrész(b)en él. □ Magyar vagyok. Legszebb ország hazám | Az öt világrész nagy területén. (Petőfi Sándor) Egy könyvet talált
, amelyből megtudta, hogy van egy Afrika nevű világrész is. (Móra Ferenc) Ó ősi világrész, |
csodatévő, nagyhomlokú, könyves, | vén Európa. | Ha mostoha is vagy, viaskodom érted. (Kosztolányi Dezső) || a. (
átvitt értelemben,
ritka) A környező területtől táji jellegzetességében, lakóiban erősen elkülönülő kisebb-nagyobb területi egység. □ Egy addig ismeretlen része a világnak kezdé a historikusok figyelmét magára vonni. Egy mesés világrész Ázsia belsejében, köröskörül kétezer mérföldnyi távolban minden tengerparttól. (Jókai Mór)