Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Vmely korban> olyan, rendsz. nagy lélekszámú nyelvközösség által anyanyelvként beszélt kultúrnyelv, melyet szűkebb hazáján kívül a világ jelentős részén ismernek, és a nemzetközi érintkezésben is használnak. Napjainkban az angol, a francia, az orosz, a spanyol világnyelv. □ Én olyan szép, kifejezésekben gazdag nyelvet nem ismerek, mint a magyar. Miért is nem világnyelv? (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) □ A zene "világnyelv" a zeneművész az egész világnak szól. (Jókai Mór)
2. (Mesterséges) világnyelv: nem természetes úton fejlődött, hanem mesterségesen szerkesztett nyelv (pl. az eszperantó, a volapük). □ Az eszperanto nyelv második kongresszusa most nyílt meg [Tanácskozásain] nem találkozunk azzal a hóbortos, vásári hűhóval, mely a többi világnyelvnek szánt szózagyvalék nyomában járt. (Kosztolányi Dezső)