Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
VILÁGBÍRÓ melléknév és főnév (régies, irodalmi nyelvben)
I. melléknév Olyan <személy, lény>, aki, amely a világ nagy részén v. az egész (ismert) világon uralkodik. Világbíró Nagy Sándor. □ A világbíró szultán a királyi gyermek arcvonalait meglepőleg hasonlónak találja a Zápolya Jánoséhoz. (Kemény Zsigmond) Minket megvéd az ég ura: az ismeretlen világbíró szellem. (Gárdonyi Géza)
II. főnév
1. Világbíró személy. □ Itt újra fellép a holt dalia, A rég csatázott harcok hősei: Bölcsek, vezérek és világbirók. (Vörösmarty Mihály)
2. (átvitt értelemben, ritka) <Vallási eredetű szóhasználatban:> Isten. □ Megnehezült a világbírónak ítélete, s lőn Mohács. (Czuczor Gergely)