VAKOL ige -t, -jon
tárgyas <Csupasz falat> habarccsal fokozatosan bevon.
Most vakolják éppen az ebédlőt. || a. (tárgy nélkül)
A kőműves éppen most vakol. □ A várban csend van, csak a kőművesek halk kalapálása, csattogása hallatszik, amint vakolnak. (Gárdonyi Géza)
- Igekötős igék: átvakol; bevakol; felvakol; kivakol; rávakol; végigvakol.
- vakolható; vakolt; vakoltat.