UTALÁS főnév -t, -ok, -a
Általában az utal igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a tény, hogy vmire utalnak, ill. az a cselekvés, hogy vkit vhova utalnak.
- 1. Vmire, vkire való hivatkozás, rámutatás vminek igazolása, bizonyítása, megerősítése, tisztázása végett. A legújabb adatokra, a múlt heti eseményekre, az igazgató kijelentésére, nyilatkozatára, a könyv első fejezetére, egy nemrég megjelent tanulmányára való utalás. Utalás történt arra, hogy
:* hivatkoztak, utaltak (hivatkoztunk, utaltunk) arra, hogy
|| a. (főként többes számban) (tudományos) Vmely irodalmi v. tudományos műhöz csatolt jegyzék, amely más (forrás)művekkel való kapcsolatát világítja meg; utaló jegyzet. Neves szerzőkre való utalásai sem meggyőzők. Az új kiadást a forrásmunkákra való utalásokkal látta el.
- 2. (kissé régies, hivatalos) Vkinek vhova történő (rendsz. hivatali) irányítása, igazítása, küldése. A panaszosnak a bírósághoz való utalása; vkinek rossz helyre, téves címre való utalása. A beteg kórházba utalása megtörtént. || a. (hivatalos) Vmely vitás ügynek illetékes hatóság elé való vitele. Az ügynek katonai, polgári bíróság elé utalása. || b. (bizalmas) Ki- v. átutalás. A pénz utalása. Mikor lesz utalás?
- utalási; utalásos; utalású.