UNALMASKODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (
ritka)
- 1. (irodalmi nyelvben) Unalmassá válik azzal, amit mond v. tesz. □ Unalmaskodom
a kedves tisztelendő úr prédikációjának felemlítésével. (Mikszáth Kálmán)
- 2. <Munkában, szórakozásban> unottan viselkedik, kimutatja, hogy unatkozik. Csak unalmaskodott a jókedvű társaságban.
- unalmaskodás; unalmaskodó.