UGRÁS főnév -t, -ok, -a
Általában az ugrik igével kifejezett cselekvés, mozgás; az a tény, hogy vki, vmi ugrik (vhonnan, vhová).
- 1. A magasba, bizonyos távolságra v. a mélybe való rugalmas szökkenés, lendülés. Ejtőernyős ugrás; → talpas ugrás; halálos, hatalmas, merész, ügyes, veszedelmes ugrás; a gödörbe, a mélységbe, vkinek a nyakába ugrás; talpra ugrás; az ablakból a földre (való) ugrás; a macska ugrása; ugrásra készül; elvétette az ugrást. Három ugrással utolérte a fiút. Egy hirtelen ugrással a kocsin termett. □ Előttem a szirt és alatta a mély Egy ugrás, mint utolsó felvonás
S azt mondom: vége a komédiának. (Madách Imre) A ló fölnyerítve, két iszonyú ugrással odarobbant a haramiák közé. (Eötvös Károly) Némely portás egyetlen ugrással tudja helyét elfoglalni a kocsis mellett. (Krúdy Gyula) || a. (sport) E mozgás mint a könnyű atlétika egyik ága. Kiváló az ugrásban. || b. (sport) Ennek eredménye mint sportbeli teljesítmény. Gyönyörű, sikerült ugrás; hétméteres, nyolcméteres ugrás. || c. (átvitt értelemben, ritka) Vmely eszköznek v. vmely szerkezet alkatrészének hirtelen megmozdulása. A hőmérő (higanyszálának), a mutatónak az ugrása.
- 2. (átvitt értelemben) Hirtelen, meglepetésszerű támadás. Ugrásra → kész. Ugrásra készül. Az ellenség ugrásra kész(en áll). □ Zoltán vette észre, hogy a társaság ugrásra áll készen. Sietett elejét venni a feszélyezett állapotnak. (Jókai Mór)
- 3. (átvitt értelemben) Az előzményekhez mérten váratlan, hirtelen előrehaladás. A munka haladása ebben a hónapban nagy ugrást mutat. Nagy ugrásokkal jutott előre hivatali pályáján. || a. (átvitt értelemben, filozófia) A régi minőségi állapotból új minőségi állapotba való (hirtelen) átcsapás a mennyiségi változások fokozatos felhalmozódása következtében. A forradalmi átalakulás ugrás a társadalom fejlődésében. || b. (átvitt értelemben) <Gondolkozásban, beszédben> egy v. több mozzanat, átvezető rész kihagyása, ill. ilyen kihagyással való eljutás vmihez. Logikai ugrás: a következtetés vmelyik láncszemének elhagyása; más beszédtárgyra, témára ugrás. || c. (átvitt értelemben) Hirtelen, váratlan emelkedés; magasra szökkenés. Az árak, a hőmérséklet ugrása.
- 4. (átvitt értelemben, bizalmas, túlzó) Egy ugrás: rövid idő alatt megtehető kis távolság, ill. az a rövid idő, amely alatt ilyen kis távolság megtehető. Egy ugrásra van: nagyon közel van; egy ugrással: gyors utazással, hirtelen (eljut vhova). Csak egy ugrás ide a szomszéd falu. □ Ha bealkonyodott, Haza már egy ugrás. (Arany János) Eh, mit messze!
Egy ugrás az egész! (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Egy ugrásra: nagyon rövid időre. Egy ugrásra beszól vhová. Csak egy ugrásra jöttem.
- Szólás(ok): ld. sötét.
- Szóösszetétel(ek): 1. ugráskészség; 2. bakugrás; fejesugrás; halálugrás; hármasugrás; kadétugrás; lóugrás; macskaugrás; magasugrás; műugrás; rúdugrás; síugrás; távolugrás; terpeszugrás; tigrisugrás; toronyugrás.
- ugrási; ugrásnyi; ugrásos; ugrású.