UTAZIK tárgyatlan ige -ok v. (
választékos) -om; -ol; -tam, -ott; -zon v. (
választékos) -zék, (
tájszó) útazik, (
régies) utaz
- 1. <Vmely közlekedési eszközön, járművön, személyhordásra alkalmas állaton v. (ritka) gyalogosan> bizonyos utat tesz meg, ill. ilyen módon vhova távozik. Kocsin, hajón, lóháton utazik; → tengelyen utazik; vasúton utazik; külföldre, a fővárosba, a tenger mellé utazik. Felesége és leánya is vele utazik. □ Utaztam lomha vonaton | egyhangu mély rónákon át. (Babits Mihály) || a. Állandó tartózkodási helyétől távolabbi helyeken mint utas megfordul, bizonyos ideig úton van. Külföldön utazik. A téli hónapokban utazni szokott. □ Itt, ahonnan messze kell utazni, míg az | Ember hegyet láthat, itt a szép alföldön, Itten élek én most. (Petőfi Sándor) Akkoriban vándorlással foglalkozott, utazott tengelyen vagy az apostolok lován. (Krúdy Gyula)
- 2. (átvitt értelemben, ritka) <Tárgy mint ide-oda irányított, vitt küldemény> úton van. Ez a hordó folyton utazik. Az aktatáskája mindig vele utazik.
- 3. (kereskedelem) Az ország bizonyos területeit v. a külföldet járva, vmely cég, vállalat számára üzleteket köt, v. üzletet igyekszik kötni. A múlt hónapban Borsod megyében utazott. || a.* (kereskedelem, elavulóban) Vmiben utazik: vmely árucikk eladása érdekében ügynökként jár bizonyos területet; vmivel ügynököl. Miben utazik? Borban, selyemben utazik.
- 4. (átvitt értelemben, bizalmas) Vkire utazik: vkit kipécézve állandóan gáncsol, folytonosan kellemetlenkedik neki. Az osztályvezető valósággal utazik rám. □ Hátul egy sötét szobában dolgoztatta reggeltől estig [a főnök], kezet sohase fagott vele, alig viszonozta a köszönését. Utazott rá. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Vkire, vmire utazik: vkit, vmit kitartóan meg akar szerezni a maga számára. A hoppon maradt leány most a körzeti orvosra utazik. □ Az emberek harisnyáiban már készen állnak a szép lázsiás tallérok. Én ezekre utazom. (Mikszáth Kálmán) Mit mondtam, kiáltott fel az ezredes
ezek a gazemberek direkt utaznak a kocsikra. (Móricz Zsigmond) || b. (átvitt értelemben, bizalmas) Biztosra utazik: úgy fog neki, hogy a sikertelenséget, kudarcot lehetetlennek tartja. □ A zempléni ember csak biztosra utazik. (Mikszáth Kálmán)
- Igekötős igék: átutazik; beutazik; elutazik; előreutazik; felutazik; hazautazik; hozzáutazik; keresztülutazik; kiutazik; körülutazik; leutazik; odautazik; utánautazik; végigutazik; visszautazik.
- utazgat; utaztat.