UTÁNVÉTELEZ [e-ë] tárgyas ige -tem, -ett, -zen, [e, ë, ë] (
kereskedelem,
postaügy,
vasútügy)
- 1. <Vmely küldeményt> úgy ad fel, úgy továbbíttat, hogy az árát utánvétellel kapja meg. || a. (ritka) <Vmely küldeményt> úgy ad fel postán, hogy a szállítási díjat a címzettnek kell fizetnie.
- 2. <Vmely összeget> a címzettől beszed, és a feladóhoz juttatja. A posta utánvételezi a küldemény árát.
- utánvételezés; utánvételezett; utánvételezhető; utánvételező; utánvételeztet.