UTÁNOZHATATLAN melléknév, (
régies,
választékos) utánozhatlan
Olyan <megnyilatkozás v. tulajdonság>, amelyet különös értéke, egyéni volta, esetleg megragadó v. elbűvölő sajátossága miatt nem lehet utánozni; egyedüli.
Utánozhatatlan báj, humor, közvetlenség; Homérosz nyelvének utánozhatatlan szemléletessége.
Ennek a szövetnek a tartóssága utánozhatatlan. □ Brand Ádámot Megyeri utánozhatlan geniálitással ábrázolta. (Vörösmarty Mihály) Dante stílusának sok utánozhatatlan sajátsága
azon nyelvnek érdeme, mely először benne ébredt erősebb költői életre. (Péterfy Jenő)