Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (kissé választékos) Többször, nyomatékosan v. türelmetlenül sürgetve ösztökél, kérlel vkit vmely cselekvésre; biztat, nógat. Unszolja, hogy egyék még. Gyorsabb munkára unszolja. Addig unszolta, míg végre hozzáfogott. □ De a férj unszolja: "gyer közelebb édes!" (Arany János) Bírta szivem már hű szerelemre, Unszola mégis szóval "igenre". (Arany János) Nevessek én is: unszolt s becézve simult hozzám. (Tóth Árpád) || a. (régies) <Kérdéssel> állandóan zaklat, faggat. □ Nem unszollak tovább sorsod felől. (Petőfi Sándor) || b. (régies, költői) Folytonos nógatással arra késztet vkit, hogy vhova menjen. □ Haza térőben Ősz aggot eléje hoztak az erdőben Ezt hogy a királynak unszolák eléje, Különös volt látni. (Arany János)
2. (átvitt értelemben, választékos) <Belső erő> megújulva sarkall, hajt vkit vmire, vminek a megtételére. Unszolják vágyai. □ Szomjas szíve a lány felé unszolta. (Vas Gereben) Nem fordulok vissza bárhogy unszol rendetlenül dobogó szívem. (Karinthy Frigyes) || a. (költői) <Kínálkozó alkalom, kívánatos dolog> folytonosan csábít, hívogat, szólít. □ [A lugas] Sűrű boltot képez, melynek üregében Titkos árnyék unszol fris tanyára szépen. (Arany JánosAriosto-fordítás)