Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

URBÁNUS
URBÁRIUM
URIZÁL
URNA
URODALOM
UROLÓGIA
USGYI
USTOR
USZÁLY
USZÁLYHORDOZÓ
USZÁLYPOLITIKA
USZÍT
USZÍTÁS
USZÍTÓ
USZKÁR
USZODA
USZONY
UTAL
UTÁL
UTALÁS

UTÁLAT főnév -ot, -a, (népies, kissé régies) útálat Az utál igével kifejezett lelkiállapot, erős ellenszenv, undorodó érzés vki, vmi iránt; az a tény, hogy vki utál (1, 1a, 2) vkit, vmit; undor. Elfogja az utálat; utálat tárgya; utálat ránézni; utálatot érez, kelt; utálattal gondol vmire; utálattal fordul el vmitől. □ Mit jársz utánam? vagy nem érted el: Hogy útálatból szöktem tőled el? (Arany János–Shakespeare-fordítás) Utálattal dobom el … családom nevét és hagyományait. (Karinthy Frigyes) Sorsotok: epe, vad gyűlölet, Utálat. (Ady Endre) A leves … langyossá hűlt. Utálattal kanalazták. (Nagy Lajos) || a. Az, aki, ami ilyen érzést kelt, ilyen lelkiállapotot okoz (vkiben). Utálat ez az ember. Utálat az, ami itt folyik. □ Forrás vize vértől iszony és útálat. (Arany János)
  • Szóösszetétel(ek): közutálat.