Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ULTIMÁTUM főnév -ot, -a (régies írva: ultimatum is)
1. (politika) <Súlyos nemzetközi ügyben> vmely államhoz intézett végső felszólítás, követelés, amelynek a megszabott határidőig való nem teljesítése v. a válasz elmulasztása, ill. nem kielégítő volta a két állam diplomáciai kapcsolatának, békés viszonyának megszakítására és háborúra vezethet. Az ultimátum határideje; ultimátumot intéz vmely államhoz, ill. hivatalos képviselőjéhez; teljesíti, visszautasítja az ultimátumot. Megtagadta az ultimátum teljesítését. □ A fejedelmi hadsereg ultimatumát megviszi a német főhadiszállásra Czelder Orbán ezredes. (Jókai Mór) || a. (politika) Az ezt tartalmazó diplomáciai jegyzék. A nagykövet átadta az ultimátumot.
2. (átvitt értelemben, rosszalló) Általában fenyegetéssel kísért nyomatékos, végső követelés, parancs. Ez a felszólítás ultimátum számunkra.