Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

UDVARIATLAN
UDVARKÉPES
UDVARLÁS
UDVARLÓ
UDVARMESTER
UDVARNAGY
UDVARNOK
UDVAROL
UDVARONC
UDVAROS
UDVARTARTÁS
UGAR
UGAROL
UGAT
UGATÁS
UGATÓS
UGOR
UGORKA
UGORSÁG
UGRABUGRA

UGRIK ige -ok v. (választékos) -om; ugorsz v. -asz, ugortok v. -otok, ugornak v. -anak; -ott v. (ritka) ugort; -anám v. ugornám (-anék v. ugornék), -anál v. ugornál, -anék v. ugornék (-ana v. ugorna); ugorjak v. (választékos) ugorjam, ugorjál v. ugorj, ugorjon v. (választékos) ugorjék; -ani v. (ritka) ugorni
  • 1. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval is) <Ember, állat> magát lábával ellökve arról a pontról, amelyre nehezedik, vhová, vmerre lendül, úgy, hogy egy darabig a levegőben van. Vö: odaugrik. A gödörbe ugrik; → kútba ugrik vki; a magasba, a mélységbe ugrik; a földre, a padlóra, a szőnyegre ugrik; nagyot ugrik; örömében majd a → plafonig ugrik. A zergék szikláról sziklára ugranak. Oda ugrott, ahol már nem érték a lángok. Szóláshasonlat(ok): akkorákat ugrik, mint egy → bakkecske. □ Aki a tűzbe ugrik, égetetlen nem marad. (Tolnai Lajos) A ló felágaskodott, s nagyokat ugrott a kapu felé. (Eötvös Károly) || a. tárgyatlan <Ember> ezt a mozgást sportszerűen végzi, arra törekedve, hogy minél messzebbre lendüljön, v. minél magasabbra emelkedjék. → Helyből ugrik; magasba, távolba ugrik; nagyon szépen, szép stílusban ugrik; már régóta ugrik; rúddal ugrik. || b. tárgyas Vmit v. vmilyent, vmekkorát ugrik: ezt a mozgást vmilyen formában v. irányban v. vmilyen eredménnyel végzi, v. szokta végezni. → Fejest ugrik; gyertyát ugrik; → magasat ugrik. Magasba két métert ugrott. Hét métert ugrik távolba. || c. tárgyas Vmit ugrik: ezzel a mozgással átjut rajta; átviszi, átugorja. Árkot ugrik; → bakot ugrik. Simán ugrotta a 205-öt is. □ Éktelen nagy rikoltozás hangzott a tornác felől, de olyan, hogy a lovak bokrot ugrottak tőle. (Gárdonyi Géza)
  • 2. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval is) <Kisebb tárgy szilárd testre, felületre esve v. lökés, nyomás következtében> hirtelen a magasba lendül, rugalmasságánál fogva v. a levegőben repülve, hirtelen bizonyos távolságra kerül. Vö: odaugrik. A gumilabda jól ugrik, nagyot ugrik. A golyó ugrott egyet, amikor az asztalra esett. Messzire ugrott a dió, amikor fel akartam törni. A labda oda ugrott, ahol nem állott senki.
  • 3. tárgyatlan Vhova ugrik: <jelenség> hirtelen mozgással egy szempillantás alatt vhova jut. Vö: odaugrik. A vezetékből egy villamos szikra ugrott a fémrúdra. A szikra oda ugrott, ahol a benzines hordók álltak. || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Vkinek szemébe ugrik vmi: vki hirtelen meglát, észrevesz vmely feltűnő dolgot; a szemébe ötlik, szökik vmi. Úgy tette oda azt a képet, hogy az embernek mindjárt a szemébe ugrik.
  • 4. tárgyatlan <Ember, állat> hirtelen lendülettel, gyors mozdulattal vhova veti magát. Autóba, kocsira, lóra ugrik. Villamosra ugrott, és elment. || a. tárgyatlan Vkire v. vkinek ugrik: hirtelen mozdulattal vkire támad, veti magát. Vö: nekiugrik, ráugrik. Nekem, neked, nekünk, nektek, nekik ugrik; rám, rád, ránk, rátok, rájuk ugrik. Mint egy fúria ugrott nekem. Az őrjöngő férfira ugrott, és leteperte. Vigyázzatok, mert a kutya rátok ugrik. □ Hasba vágtam én, De nem ugrám rája megint. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Tovább is hajtott volna, ha a… kutya rájuk nem ugrik örvendező vinnyogással. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyatlan Talpra v. a talpára ugrik: a) gyors mozdulattal talpon terem, talpra áll. □ De lám, mintha ördög volna belé bújva, Egyet hengeredik s talpra ugrik ujra. (Arany János); b) (átvitt értelemben) <átmeneti vereség, csapás után> (hirtelen) újra összeszedi magát. □ Maga mindig a talpára ugrik. (Mikszáth Kálmán) || c. tárgyatlan (átvitt értelemben, gyak. túlzó) (A) nyakába ugrik vkinek: <személy> hirtelen lendülettel, sietve odamegy vkihez, hogy átkarolja. A gyerek nyakába ugrott az apjának. □ Egy kobzos görögös lányt szeretek én… Nyakamba ugrik s átfog. (Tóth Árpád)
  • 5. tárgyatlan (-t ragos mértékhat-val) Ugrik egyet, kettőt stb.: <gép v. alkatrésze> mozgás, működés közben egy, két stb. alkalommal hirtelen gyorsabban mozog. A forgatókar ezen a ponton ugrik egyet. Nem jó az írógép, minden sorban ugrik egyet-kettőt.
  • 6. tárgyatlan (régies, bizalmas, tréfás) Ugrik egyet: táncol egy kicsit. □ Vedd a fuvó szerszámod’, kedvesem, Had’ ugrom egyet. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Hallja, az az embör muzsikál…, ugorjunk egyet! (Jókai Mór)
  • 7. tárgyatlan (bizalmas, túlzó) <Személy> hirtelen felkelve, felpattanva, gyors léptekkel siet, igyekszik, szalad vhova, vmit tenni. Csak egy szó kellett neki, s máris ugrott. Ugorj csak, lányom, hozz be egy kis vizet! □ Hah, már is látlak ugorni, Mint ragadod nyakon a tollat. (Petőfi Sándor) Sokszor nem is tudtam, hogy miért vertek, | mint apró gyermeket, | ki ugrott volna egy jó szóra nyomban. (József Attila)
  • 8. tárgyatlan (-t ragos mértékhat-val is) (átvitt értelemben) <Vmilyen fokozati rendszerben előre jutó, haladó személy v. fokkal mérhető dolog, állapot> több fokozatot kihagyva, hirtelen vmely magas fokra emelkedik. Élre ugrik; ugrott a szamárlétrán; nagyot ugrott; ugrik a hőmérő, a hőmérséklet, a láz. Az árak magasra ugrottak. Zászlósból főhadnagyi rangig ugrott egyszerre. □ Ó, a halál… | mikor suhan az esti láz | s a hőmérőn, ha ugrik a higany, csontos markába hahotáz vigan. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Hirtelen úgy emelkedik, úgy halad vmely rendben, hogy kihagy <bizonyos fokokat, állomásokat>. Kilenc tizedet ugrott a láza. Váratlanul előléptették, és három fokot ugrott. Az iskolában ugrott egy osztályt. □ Bátyám… még egy osztályt ugrott. (Móricz Zsigmond) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben kissé bizalmas) Vmire ugrik v. egyet ugrik: <a közbeeső v. soron következő dolog, fokozat, szakasz kihagyásával, mellőzésével vmely gondolatmenet, irányt szabó szöveg v. eszerint haladó személy> másra tér át. Az okfejtés itt ugrik egyet. Aranyról mindjárt Adyra ugrottunk. Most a gyökvonással kellene foglalkoznunk, de ugrunk egyet, és a függvényeket vesszük sorra. □ Önt nevezem ügyvédemnek…, – tréfál az eleven lány, – egyik eszméről a másikra ugorva. (Vas Gereben) Legott ugorj eszeddel Más gondolatra. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • 9. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) Kellő ok v. alap nélkül, meggondolatlanul beleveti magát vmibe, belefog vmibe. A népellenes kormány könnyen ugrott a háborúba.
  • 10. tárgyatlan (átvitt értelemben, régies) Hirtelen menekül, szökik vhova, vhonnan. □ [Biberach] urával a magyar földre kényszerült ugrani. (Arany János) Loránd is bajosan fog itt maradhatni… Neki ugrani kell. (Jókai Mór)
  • 11. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Hirtelen, rögtön feldühödik azon, amit tréfából mondanak neki. Ne hitegessétek, mert könnyen ugrik.
  • 12. tárgyatlan (átvitt értelemben, argóban) Ugrik vmi: <rendsz. pénzösszeg> vki számára elvész, mert elkölteni kényszerül, ki kell adnia. Ha elmegy a pajtásaival, ugrik egy százasa.
  • Szólás(ok): ld. majom.
  • Igekötős igék: aláugrik; átugrik; beugrik; beleugrik; elugrik; előugrik; előreugrik; felugrik; félreugrik; hátraugrik; helyreugrik; hozzáugrik; keresztülugrik; kiugrik; közbeugrik; leugrik; megugrik; melléugrik; nekiugrik; odaugrik; összeugrik; ráugrik; széjjelugrik; szétugrik; tovaugrik; továbbugrik; túlugrik; utánaugrik; visszaugrik.
  • ugrott.