TYŰ indulatszó, (
ritka) tyűh, tyhű, tyü, tyjú, tyhúj
- 1. (tréfás, gúnyos is) <Álmélkodás, csodálkozás, meglepetés kifejezésére.> Tyű, mekkora ház! Tyű, mennyi ember! Tyű, hogy megnőttél! Tyű, de kicsípted magad! □ Én egy görbe szeggel felnyitottam [a ládát], no ott volt ám pénz, tyhúj! (Jókai Mór) Sok? sok bizony. Ugyan. 300,000 forint. Tyjú? Az szép. (Tolnai Lajos)
- 2. <Nagy öröm, elragadtatás, lelkesedés kifejezésére, gyakran olyankor, amikor meglepetés, csodálkozás mozzanata is színezi az érzést.> Tyű, soha jobbkor nem jöhettél volna! Tyű, de jó dolgom lesz! □ Tyhű, de jó, hogy kinéztem az ablakon, ott jön Kortyondi, ez minden szőlőmet megeszi, ha el nem dugom. (Jókai Mór) Tyű, milyen kedvünk kerekedett [az ivástól]! (Gyulai Pál) Én [a gyermek] már füleltem; már mesél; tyhű, boldog lettem, de jó volt, mesél a zörgő szekéren a paraszt. (Móricz Zsigmond) || a. <Nagyfokú tetszés kifejezésére, rendsz. a csodálkozás árnyalatával.> □ Tyűh, a teremburáját, de gyönyörű gyerek! (Mikszáth Kálmán) Tyhű, de szép ma, Mina néném! (Móricz Zsigmond) || b. <Káröröm kifejezésére.> Tyű, de nagyot néz majd, ha észreveszi, hogy nem hívták meg!
- 3. (tréfás is) <Csodálkozással vegyes megrovás, rosszallás, elítélés, nemtetszés kifejezésére.> Tyű ennek fele se tréfa! Tyű, ahhoz fiatal vagy még! □ Megmondtam neki [= a szultánnak], hogy éppen azért értesítettem őket [= Perényiéket] a szultán jöveteléről, mert kímélni akartam a német táborban levő magyarokat. Tyűh, ez hiba volt! (Gárdonyi Géza)
- 4. <Bosszúság, bosszankodás, felháborodás, harag kifejezésére, gyak. szitokszóval együtt.> tyű, a fene egye meg, minek csinálnak ilyet? Tyű, az áldóját! Ezt jól megcsináltuk [= elrontottuk, rosszul tettük]! □ Tyhű, azt a rusnya békafejű teremtésit annak a fügefán termett kontyos öregapódnak! (Gárdonyi Géza)
- 5. <Annak kifejezésére, hogy vmi hirtelen eszünkbe jutott, amiről megfeledkeztünk, amire nem gondoltunk, gyak. a bosszankodásra is utalva.> Tyű, most jut csak eszembe
! Tyű, erre nem gondoltam! □ Tyű, a kiskésit! Erre nem is gondoltam. (Krúdy Gyula)
- 6. <Ijedtség, meghökkenés kifejezésére, rendsz. a meglepetés mozzanatára is utalva.> Tyű, hát ez mi volt? □ Tyhű kutya teremtette! hol a tárcám? (Gárdonyi Géza)
- 7. (ritka) <Hirtelen támadt testi fájdalom jelentkezésekor ejtett szó.> Tyű, de megszúrtam az ujjamat!