TIMSÓ főnév -t, -ja (
vegyi ipar)
A kénsav kettős sója, kálium-alumínium-szulfát (KAl(SO4)2ˇ 12H2O); fehéres, kristályos, savanykásan fanyar ízű anyag; élő szövetekre, bőrre összehúzó hatása van.
Égetett timsó. A bőr cserzéséhez timsót is használnak. □ Oly képet csinált, mintha timsót nyelt volna le. (Jókai Mór) || a. Ebből készült kisebb kocka v. rudacska, amelyet borotvál(koz)ás után az arcbőr pórusainak v. a bőrön esett kisebb vágásoknak az összehúzására, ill. a vérzés csillapítására használnak.
Borotválkozás után timsóval simította végig az arcát.
- Szóösszetétel(ek): timsóbánya; timsófejtés, timsóforrás; timsófőzés; timsógyár; timsóhuta; timsókő; timsópala; timsótartalom.
- timsós.