TEVÉKENYSÉG főnév -et, -e [ë, e] (többes számban ritka)
Tartós folyamatos, rendszeres cselekvés. Gazdasági, hadi, hivatalos, irodalmi, politikai, szellemi, szervező, üzleti tevékenység; áldásos, buzgó, lázas tevékenység; tevékenységet fejt ki (→ kifejt) Tüzérségi tevékenység kezdődött a frontszakaszon. Tevékenységéról részletesen beszámolt. A partizánok élénk tevékenységet fejtettek ki az ellenség vonalai mögött. Vmilyen tevékenységet folytat. □ Bognárok lázas tevékenységgel rakják össze a szétesett dongákat. (Mikszáth Kálmán) [Jókai] nem írta ki magát sohasem,
nem ártott neki a szakadatlan tevékenység. (Mikszáth Kálmán)
Szóösszetétel(ek): élettevékenység; járőrtevékenység; kémtevékenység; partizántevékenység; termelőtevékenység.
tevékenységi; tevékenységű.