TÉVED [e] tárgyatlan ige -tem [e], -t, v. (a 3. jelentésben) -ett [ë], -jen [ë]
- 1. Vhova téved: irányt v. utat elvétve vmely más helyre jut, mint ahova akart. Ismeretlen helyre téved; mellékvágányra téved vmi, rosszútra téved: (átvitt értelemben is) erkölcstelen, bűnös életet kezd; → tilosba téved, → tilos utakra téved, véglet(ek)be téved: túloz. A sötétben letért az útról, és egy sűrű erdőbe tévedt. || a. Vhova téved: anélkül, hogy irányt veszítene, útközben történetesen eljut vhova. A falunkba tévedt egy festő. □ Majd pók száll arcára láthatatlan szálon, Majd egy dallos szúnyog téved a füléhez. (Arany János) Akár egy hetet is eltölthet, míg ezen az úttalon síkságon élő ember erre téved
(Móricz Zsigmond)
- 2. (átvitt értelemben) Vhova téved: <tárgy véletlenül, gondatlanság, vigyázatlanság folytán> illetéktelen helyre jut, kerül, egyéb tárgyak közép keveredik. Hogy tévedt ez a kártya a levelezőlapok közé? A levél a hivatalos iratok közé tévedt. □ Szelíd arkangyal, nyilad erre téved És eltalál! (Juhász Gyula) || a. (átvitt értelemben, választékos) <Vkinek a keze> ösztönszerűleg vmely meg nem engedett, tilalmas helyre jut. Keze tilos helyre tévedt. □ Kezem mezitelen vállára tévedt. (Juhász Gyula) || b. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Vkinek a szeme, tekintete> szándékosság nélkül, véletlenül néz, irányul vhova. □ Szeme majd az égre, Majd a földre téved. (Tolnai Lajos) A szoba szögletébe tévedt a tekintete, ahol a cirokseprű szokott állni. (Mikszáth Kálmán) || c. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Hang, szó, beszéd> történetesen eljut vhová, vkihez. □ A beteg ágyához is mindennap tévedt Egy vigasztaló szó. (Arany János) Olyan a sóhaja, | hogy néha, ha az én szobámba téved, |
nem alszom el az éjszaka. (Kosztolányi Dezső) || d. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Vkinek a gondolata> elkalandozva eljut vhova. □ Gondolatom messze téved Kék ürén a semmiségnek. (Vajda János)
- 3. (átvitt értelemben) Akarat ellenére helytelenül, hibásan ítél, beszél, számít, számol. Téved vmiben, becslésben, megítélésben, számításban téved; → ha nem tévedek. Ebben ön nagyon téved. Bocsánat, tévedtem. Ha nem tévedek, ismerjük egymást. Húsz forinttal tévedett. || a. (-t ragos mértékhatározóval) (választékos) <Számításban, számolásban> bizonyos mértékű hibát követ el, vmilyen mértékben hibáz. Keveset, kicsit, sokat téved; egy → grammot sem tévedtem. Száz forintot tévedett.
- Szólás(ok): ld. cigányútra. Közmondás(ok): tévedni emberi dolog: minden ember tévedhet.
- Igekötős igék: áttéved; betéved; beletéved, eltéved; idetéved; kitéved; közétéved; letéved; megtéved; mellétéved; odatéved; rátéved.
- tévedő.