TETSZELEG [teccelëg] tárgyatlan ige -tem, ..lgett, -jen [e, ë, ë] (
rosszalló)
Élvezi azt a hatást, amelyet magatartásával, külsejével, vmely megnyilatkozásával, tulajdonságával másokban v. önmagában kelt.
A lányok ünneplő ruhájukban tetszelegtek. A tükör előtt tetszeleg. □ Előre! tündökölj mint egy Hadisten, Ha tetszelegni vágy a harcmezőn. (Arany JánosShakespeare-fordítás) || a. (
átvitt értelemben) □ [A lugas] magát a habban nézi tetszelegve. (Arany JánosAriosto-fordítás) || b. (
rosszalló)
Tetszeleg (magának) vmiben: élvezi, hogy vmely nem mindennapi helyzetben van.
Az önfeláldozó barát szerepében tetszeleg. □ Különc
az, aki valamely
indokolhatatlan cselekményben tetszeleg magának. (Vajda János) Haladó íróhoz erőteljes szavak illenek, nem helyes a boldog és puha békebeli impresszionisták módján nyavalyákban tetszelegni. (Karinthy Frigyes)