TETŐZ [e] ige tem [e], -ött, -zon
- 1. tárgyas Vmit tetőz: tetőt, fedelet készít vminek. Tetőzi a házat. || a. (tárgy nélkül) A munkások most tetőznek, üvegeznek az épületen.
- 2. tárgyatlan (csak 3. személyben) Tetőzik. || a. tárgyas (irodalmi nyelvben) Magasságban felülmúl vmit. □ Most halmozzatok Port elevenre, holtra, míg hegyet Emeltek a lapályon, mely tetőzze | Vén Peliont s Olympus kék fejét. (Arany JánosShakespeare-fordítás)
- 3. (ritka, régies) Tetéz (13).
- Igekötős igék: betetőz.
- tetőzés; tetőzhető; tetőző; tetőzött; tetőztet.