TETÉZETT [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
Olyan, ami v. (
ritka) aki vmivel tetézve van, nagyon meg van rakva, nagyon tele van.
Tetézett kosár, tányér, véka. || a. (
átvitt értelemben) □ De hát hibákkal tetézett embert nem lehet-e szeretni? (Madách Imre)