Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TESTŐR [t-ő] főnév (1945 előtt)
  • 1. <Feudális és kapitalista társadalomban> egyes igen magas rangú egyének személyi biztonságát védő, őrző katona. A király testőrei. A testőrök sorfalat alkottak. □ A nézőtéren nemesek, polgárok,… testőrök, apródok, lakájok, csirkefogók. (Ambrus Zoltán) || a. jelzői használat(ban) □ A testőrírók voltak az elsők, akik az alexandrinban a fürge páros rím alkalmazásával a nyugati verseléshez közeledni mertek. (Babits Mihály)
  • 2. (átvitt értelemben, bizalmas) Vmilyen helyi hatalmasságot állandóan kísérő, testi épségére ügyelő detektív v. más alkalmazott. A bankár, a gengszterfőnök testőrei.
  • Szóösszetétel(ek): testőrcsapat, testőr-egyenruha; testőrezred, testőrezredes; testőrgárda; testőrhadnagy; testőrhadtest; testőrhuszár; testőrkapitány; testőrkar; testőrsereg; testőrtiszt.
  • testőri.