TERMÉSZETELLENES [t-el] melléknév -en (gyak.
rosszalló)
Olyan, ami ellenkezik azzal, ami természetes (12, 2b, 3, 4).
Természetellenes hajlam, hang, helyzet, magatartás, testmozgás, viselkedés. □ A magamra parancsolt hallgatás természetellenes. (Vas Gereben) A tikkasztó, szinte természetellenes meleg után hirtelen beborul az ég. (Mikszáth Kálmán) Bendőm
természetellenes | vágyát se földi, se égi szó | nem elégítette ki még sohasem. (Szabó Lőrinc)