TERJESZTÉS főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
Általában a terjeszt igével kifejezett cselekvés, eljárás, tevékenység, ill. az a cselekvés, hogy vmit terjesztenek.
- 1. Vminek széles körben ismertté, köztudomásúvá, hozzáférhetővé, ill. általánossá tétele. (Rém)hírek, röpiratok terjesztése; sajtó(termékek) terjesztése; új eszmék, tanok terjesztése; betegségek terjesztése.
- 2. (nyomdászat, hírlapírás, kereskedelem) Az a tevékenység, amellyel megszervezik és lebonyolítják a sajtótermékek, főleg hírlapok, folyóiratok, könyvek eladását, eladásra hozzáférhetővé tételét, a rendelőhöz eljuttatását, kihordását. Sikeres, eredményes, rosszul szervezett terjesztés. || a. <Könyv- és lapkiadó vállalatoknak> ezzel a munkával foglalkozó osztálya. Áthelyezték a terjesztésbe.
- 3. (hivatalos) Vminek vki v. vmely intézmény, szerv elé terjesztése: vminek illetékes személlyel v. hatósággal való hivatalos közlése (élőszóval v. írásban); vmely ügynek vki elé vitele. A kérelemnek a vezetőség elé terjesztése; a panasznak a bíróság elé terjesztése.
- terjesztési.