Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TERHES [e-e] melléknév és főnév
  • I. melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. (ritka) Teherrel megrakott, tehet szállító. Terhes állat, kocsi, szekér. □ Meghajtják a hajóhúzó lovakat víz ellenében a terhes hajóval. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, választékos) Olyan <levegő>, amelyet erősen átjárt vmi, amely vmivel telítve van A levegő illattal, párával terhes; a levegő izgalommal, félelemmel, aggodalommal terhes: a helyzet olyan, hogy mindenkinek (a jelenlevőket v. bizonyos közösségbe tartozókat) izgalommal, félelemmel, aggodalommal tölt el. □ Ki ne volna ékesen szóló, mikor a hazája szépségeiről kell beszélni? Arról… a légről, amely balzsamillattal terhes… (Jókai Mór)
  • 2. (hivatalos is) Olyan <nő>, aki gyermeket vár, másállapotban van; viselős, állapotos, várandós. Terhes és szoptatós anyák. A terhes nőkről az állam bőkezűen gondoskodik. □ Legszomorúbb ez a rajzon, ezt ne nézze terhes asszony… (Arany János) Megcsöndesült az út és rajta mint | egy terhes asszony, holló billeg át. (Radnóti Miklós) || a. Terhes állapot: terhesség. || b. (átvitt értelemben, választékos) Olyan <helyzet, állapot, idő>, amelyből vmi megszületni készül. Korunk forradalommal terhes. Ifjúságunk ideje háborúval volt terhes. □ Előre látható volt ama rendkívüli esemény, mellyel a következő perc méhe terhes. (Mikszáth Kálmán) || c. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Esővel fenyegető, sűrű, sötét <felhő, felleg>. □ Alig van egy arasznyira Fölöttem a felhő, oly terhes. (Petőfi Sándor) Végre a nagy öröm, mely szivöket nyomta, Mint a terhes fölleg mérgét kiontotta. (Arany János)
  • 3. (átvitt értelemben) Olyan <tennivaló, feladat, kötelezettség>, amelynek a teljesítése vkinek gondot, erőfeszítést, nehézséget okoz. Terhes megbízatás, munka, szerződés. □ Nemes, de terhes, önlábunkon állni. (Madách Imre) Lénát… az élet súlya, a sanyarú kenyér, a terhes munka… öregítette meg. (Ambrus Zoltán) Anyám… megszabadult a terhes… falusi gazdaasszonykodástól. (Kaffka Margit) || a. (átvitt értelemben) Kénytelen-kelletlen végzett, unalmas. Még ez a kis munka is terhes neki. □ Itt még nem éreztette csúnya,… önző szellemét a változó idő. Itt csak az asszony őrlődött meg az egyhangú, terhes életrobotban. (Kaffka Margit)
  • 4. (átvitt értelemben) Olyan <állapot, helyzet, körülmény>, amely a lélekre nyomasztóan nehezedik; nehéz, súlyos. □ Áll egyedül… Nagy bátorsággal fölfegyverkezve, s halála Terhes gondjaival. (Vörösmarty Mihály) Szörnyü a bűn, terhes a vád. (Arany János) Milyen furcsa és terhes, hogy az élet úgy folyik, hogy hihetetlen türelemmel jön egyik perc a más után. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Nehezen elviselhető, kellemetlen, alkalmatlan. Terhes a jelenléte. Nekem nagyon terhes a társasága.
  • 5. (ritka) Terhes jövedelem: az a j., amely az élvezőt bizonyos kiadásokra kötelezi, s emiatt nem tiszta j.
  • II. főnév -t, -ek, [ë v. -e] -e [e] Terhes (2) nő. → Házi terhes; a terhesek gondozása.
  • Szóösszetétel(ek): gondterhes; vészterhes; visszterhes.