TÉPEGET [ë-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë]; ..essen [e-ë]
Ismételten, lassan, nyugodtan v. játékosan tép (2).
Tépegeti a rózsa szirmait. Gyomot tépeget a kertben. Szálanként tépegeti a hajszálait. || a. (
átvitt értelemben) □ Ez a szegény öregember
eget-földet megmozdít, hogy dűlőre vigye ügyemet, s
én ahelyett, hogy biztatnám, kegyetlen kézzel tépegetem az atyai érzéseit. (Mikszáth Kálmán)
- Igekötős igék: eltépeget; feltépeget; kitépeget; letépeget; összetépeget.
- tépegetés; tépegetett, tépegető.