TERHESSÉG főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
- 1. A nő terhes (2) állapota. A terhesség ideje; a terhesség tartama alatt; a terhesség elviselése. Négy hónapos terhesség után elvetélt. A terhesség művi megszakítása. Jól viseli terhességét. || a. Ennek időtartama a fogamzástól a szülésig. A terhesség általában 9 hónapig tart.
- 2. (átvitt értelemben, ritka) Vminek terhes (3) volta. A feladat a munka terhessége.
- Szóösszetétel(ek): terhességmegszakítás.
- terhességi.