TERMELÉKENYSÉG főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) (
közgazdaságtan)
A termelékeny melléknévvel kifejezett tulajdonság, képesség,
Alacsony fokú, állandó változó termelékenység; az állattenyésztés, az üzem termelékenysége; a munka termelékenysége: a társadalmi munka termékenysége, hatékonysága, amely a dolgozótól az egységnyi munkaidőben termelt termékek mennyiségében fejeződik ki;
a munka termelékenységének emelése; fokozza, növeli a termelékenységet. A szocializmus a munkának magasabb termelékenységét hozta létre. || a. Meghatározott idő alatt termelt javak, termékek mennyisége.
A termelékenység a gépiparban huszonhat százalékkal emelkedett.
- termelékenységi; termelékenységű.