TERMÉKENYÍTŐ [e-ë] melléknév -n v. -en v. -leg [e, e] -bb
Olyan, ami termékennyé (1) tesz, megtermékenyít vmit, ill. aminek ilyen képessége van. Termékenyítő anyagok, erő, iszap, trágya; termékenyítőleg hat; a talajt termékenyítő trágya. □ A visszatérő ár termékenyítő iszapot hagy hátra. (Csengery Antal) || a. (átvitt értelemben) Olyan <szellemi hatóerő, esemény, tevékenység>, amely új eszméket, gondolatokat kelt, (nagy) hatással van vkire, vmire. Vmi termékenyítőleg hat vkire v. vmire. A barátjától kapott termékenyítő ötlet alapján új tervet alakított ki a munka folytatására. Külföldi utazása termékenyítőleg hatott szellemi fejlődésére.