TEREGET [e-ë-e] ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
tárgyas
Vmit tereget: több összegyűrt, összegöngyölt v. nedves állapotban levő kisimuló anyagot, kül. kimosott fehérneműt egyenként kiterít, ill. darabjait egymás után, széjjelnyitogatva elhelyezi (vhova).
Ruhát tereget: a kimosott ruhákat száradni teríti; (
átvitt értelemben,
bizalmas)
más szennyesét teregeti: vkire szégyent hozó ügyet (kárörvendve) tárgyal, terjeszt.
Összecsavarás előtt újságpapírt tereget a szőnyegekre. || a. tárgyas (
ritka) Ismételten kiterít, kiterjeszt, szétterít vmit. □ A kemence lobogó fénye
teregeti a maga árnyékát ott künn az udvaron. (Mikszáth Kálmán) || b. (tárgy nélkül) Kimosott fehérneműt száradni akaszt, terít.
Felmegy teregetni a padlásra. □ [Mama.] Csak ment és teregetett némán
| s a ruhák fényesen, suhogva, | keringtek, szálltak a magosba. (József Attila)
- Igekötős igék: alátereget; eltereget, feltereget; kitereget, letereget; széjjeltereget; széttereget.
- teregetés; teregetett; teregethető; teregető.